1. Általános tudnivalók

Az óvoda neve:              Szivárvány Óvoda

OM azonosító száma:    032938

Székhelye:                    2094 Budakeszi Fő utca. 268.

Telefon és faxszám:     06 23 3452 375

Email:                           Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Az óvoda vezetőjét a Budakeszi Önkormányzat Képviselőtestülete nevezi ki.

Az óvoda vezetőjének, helyettesének nevét- adott nevelési évben- az 1. függelék tartalmazza.

Fogadóórájukról az intézményi honlapon és az óvoda hirdetőtábláján tájékozódhatnak az érdeklődők.

2. Az óvodai felvétel eljárásrendje

Az óvodai felvétel, átvétel, jelentkezés alapján történik. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatos.

Az óvoda biztosítja felvételét vagy átvételét annak a gyermeknek, aki köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található.

A gyermek óvodai ellátásban részesülhet három éves kortól mindaddig, amíg eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.

A fenntartó által meghatározott jelentkezési időpontot, mely a következő nevelési évre vonatkozik, legalább 30 nappal a jelentkezés előtt nyilvánosságra hozzuk. A jelentkezés a szülő és lehetőség szerint a gyermek személyes megjelenésével történik. A jelentkezési időpont előtt lehetőséget biztosítunk az óvodai élet megtekintésére. Túljelentkezés esetén előnyben részesülnek a településen lakók.

A jelentkezéshez szükséges személyi okmányok:

• A gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolvány
• A szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványa.
• A gyermek anyakönyvi kivonata
• Igazolás a háziorvostól, mely igazolja, hogy a gyermek egészséges, közösségben nevelhető

Az óvodai felvételről és a csoportba beosztásról az óvodavezető dönt. Túljelentkezés esetén döntése előtt kikéri az általa felkért felvételi bizottság véleményét. A csoportba beosztásról döntése előtt meghallgatja a gyermek szülei és az érintett óvodapedagógusok véleményét.

A felvételi bizottság javaslatára azt a gyermeket vesszük fel, aki a képviselőtestület által jóváhagyott, és rangsorolt szempontoknak leginkább megfelel:

• A gyermek az 1992. évi LXVI. tv. 5. §. (2) szerint értelmezett Budakeszi lakcímmel rendelkezik.
• A gyermek betölti az ötödik életévét.
• Szakértői bizottság kijelölte óvodánkat a gyermek felvételére.
• A gyermek hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű.
• Mindkét szülő dolgozik.
• Gyermekvédelmi és családvédelmi szempontok (szociális szempontok, gyermekét egyedül nevelő szülő, védőnői javaslat, nagycsaládos, testvére óvodánkba jár).
• Egészséges (nincs olyan betegsége, ami miatt nem járhat közösségbe).
• A harmadik életévét betöltötte.
• Szobatiszta.
• A családlátogatás tapasztalatai.

Adott nevelési évre vonatkozó és a Képviselőtestület által jóváhagyott, rangsorolt szempontsort az óvoda határozatban kapja meg, és irattárba kerül.

Kötelező az óvodai ellátás igénybevétele:

1. A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi 4 órát köteles óvodai nevelésben részt venni.

2. 2015. szeptember 1.-től a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson köteles részt venni.

A jegyző a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.

Az intézmény vezetője a gyermek felvételéről vagy elutasításáról a szülőt 30 munkanapon belül írásban értesíti.

3. A nevelési év rendje

A nevelési év - amennyiben a minisztérium másként nem rendelkezik - minden év szeptember 1.-től, a következő év augusztus 31.-ig tart. Az intenzív fejlesztési szakasz minden év szeptember 1.-től, a következő év május 31.-ig tart.

Az iskolai őszi, téli és tavaszi szünetek, illetve nagyobb hiányzások esetén a nevelési év közben az óvodai élet zavartalan működését biztosítva, de az ésszerűség és takarékosság jegyében írásban felmérjük a várható létszámot. Amennyiben a gyermekek létszáma csoportonként indokolja, élünk a csoportok összevonásának lehetőségével. Rendkívüli esetben (pl. pedagógushiányzás) csoportösszevonást a törvényes létszámkeret betartásával és a nevelőtestület véleményének figyelembevételével az óvodavezető rendelhet el.

Az óvoda nyári zárása a fenntartó utasítása alapján történik egyeztetve a város többi óvodájával.

A nyári zárva tartás: A nyári időszakban (június 1. és augusztus 31. között) az óvoda épülete  4 hétig zárva van a fenntartó által engedélyezett időszakban. Az épületek nyári nagytakarítási, karbantartási és felújítási munkálatainak zavartalan lebonyolítása miatt - szükség és igény szerint - a kijelölt óvodában fogadjuk (fogadják) a gyermekeket.

A nyári zárásról a szülőket minden csoport faliújságján és az óvodákban szokásos hirdetési felületeken kihelyezett hirdetményben tájékoztatjuk február 15-ig.

A nyári zárva tartás alatt a hivatalos ügyeket az intézmény vezetője, illetve az általa kijelölt személy intézi a kijelölt napokon, a székhely óvodában.

Az iskolai tavaszi és őszi szünetben ügyeleti rend szerint működik az óvoda. Az iskolai téli szünet idejében a fenntartó jóváhagyásával zárva tartunk.

Nevelés nélküli munkanapok igénybevételének eljárásrendje:

A törvényi előírásoknak megfelelően intézményünk nevelési évente öt munkanap erejéig, nevelés nélküli munkanapokat szervezhet, amelynek időpontját a nevelőtestület határozza meg. A nevelés nélküli munkanapokat a nevelőtestület szakmai továbbképzésére, valamint az intézmény működésével kapcsolatos tervezési és értékelési feladatok ellátására használjuk fel. A nevelés nélküli napok időpontjáról a szülők legkésőbb hét nappal előbb értesítést kapnak. Rendkívüli szünet elrendelésére a fenntartó engedélyével egészségügyi okokból, természeti vagy más katasztrófa esetén kerülhet sor. Amennyiben a nevelési és oktatási intézmény csoportszobáiban a műszaki, működési feltételek tartós hiánya miatt a hőmérséklet legalább két egymást követő nevelési napra nem éri el a 20 C^o -ot az intézményvezető a fenntartó és a működtető egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el, amiről tájékoztatja a szülőket. 22/ 2013.(III.22.) EMMI rendelet 4 § ( 2 ).

Minden szülőt tájékoztatunk az intézmény honlapján, a fali újságon az első és második félévre vonatkozóan, amely tartalmazza a fontosabb eseményeket, a nevelés nélküli munkanapok dátumait, az ügyeleti rend szerinti működést és az óvodai zárva tartás időpontját is.

4. Az óvoda heti rendje, napirendje

A napi nyitva tartás: 6⁰⁰-tól 17³⁰óráig tart.

A gyermekek reggel 7³⁰-tól tartózkodnak saját csoportjukban. Akik előbb érkeznek, az aktuális csoportban gyülekeznek, ahol a fél hetes óvodapedagógus tartózkodik.

Beérkezés 8³⁰-ig, így a gyermek és a csoport zavartalanul tud reggelizni.

A reggeli 9⁰⁰ óráig tart.

A reggeli után kezdődnek a csoportokban a különböző tervezett tevékenységek 11³⁰- ig.

A napi levegőzés minimum 1 óra időtartamú, általában 10³⁰-tól.

Az ebéd 12 órakor kezdődik. Ebéd után a szülők 12³⁰ és 13⁰⁰ vihetik haza gyermeküket.

A pihenés 13⁰⁰- tól 15⁰⁰óráig tart.

A csendes pihenő után uzsonna, majd szabad játéktevékenység következik. A gyermekek 15³⁰-ra fejezik be az uzsonnát, ekkortól várják szüleik érkezését. 17⁰⁰órától összevont csoport működik 17.30 -ig a C épület logopédiai foglalkoztatójában.

A gyermekeket 17³⁰óráig köteles a szülő az óvodából elvinni.

4.1.  A gyermekek óvodába hozatalának és elvitelének rendje

A gyermeket érkezésekor a szülő minden esetben személyesen adja át az óvodai dolgozónak.

Az egyedül óvodába járó (illetve hazajáró) gyermek szülője köteles írásban tájékoztatni erről az óvodát, és felelősséget vállalni gyermekéért.

Az ebéd után érkező szülők a többi gyermek zavartalan pihenését segítve minél hamarabb vigyék haza gyermeküket.

A szülőkön kívül a gyermeket csak azon személynek adja át az óvoda, akit a szülő írásban megnevezett.

Rendkívüli esetben, ha az óvoda zárásáig a gyermeket nem tudják elvinni az óvodából, a szülőnek telefonon kell értesítenie az óvodát, hogy ki és mikor tudja átvenni a gyermeket.

Ha a gyermeket a szokásos időpontban, illetve az óvoda zárásáig nem vitték el, és az akadályoztatásról az óvoda nem kapott értesítést, az ügyeletes pedagógus megkísérli felvenni a kapcsolatot a családtagokkal, illetve a gyermeket átvenni jogosult más személlyel. Ennek sikertelensége esetén a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét kéri.

4.2.  Helyiségek, berendezések használati rendje

Az óvoda helyiségeit, udvarát, berendezési és felszerelési tárgyait nyitvatartási időben az óvodába felvett gyermekek használhatják.

A csoportszobákban szülők, vendégek, hozzátartozók csoportosan csak kizárólag az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhatnak (pl. nyílt nap, ünnepélyek, értekezletek, stb.)

A gyermekek és a szülők csoportszobában történő benntartózkodásához váltócipő használata szükséges.

Az óvoda helységeit - kivéve a pedagógiai program szerint szervezett ünnepeket és egyéb rendezvényeket - más, nem nevelési célra átengedni kizárólag a gyermekek távollétében, az óvodavezető engedélyével lehet.

A helységek, és az udvar tisztaságának fenntartása, a berendezési tárgyak épségének megőrzése az óvodai dolgozók, szülők és gyermekeik számára egyaránt kötelezettség és elvárás

Az udvari élet szabályait az óvodára vonatkozóan a házirend Az udvari élet szabályai című melléklete tartalmazza.

A higiénés szokásokat és szabályokat betartva a szülők az intézmény alábbi helyiségeit használhatják:

• A csoportok foglalkoztató termei az otthonról hozott váltócipő használatával.
• Az öltözők.
• Az óvoda udvara.

5. Jogok és kötelességek

5.1. A gyermekek jogai

A gyermeknek joga, hogy a nevelési - oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.

A gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek nem vethető alá testi fenyítésnek, embertelen, megalázó büntetéseknek, zaklatásnak. Ide tartozik az étel erőltetése és a levegőn tartózkodás megvonása is. A gyermeket hátrányos megkülönböztetés közvetett módon sem érheti.

A gyermek joga, hogy személyiségi jogait, cselekvési szabadságát és a magánélethez való jogát az óvoda tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében.

A gyermek joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön. A gyermek nevelése az óvoda helyi pedagógiai programja alapján történik, mely szerint az ismeretek átadását többoldalúan kell megvalósítani. Biztosítani kell a foglalkozásokon való részvételét.

A gyermeknek joga van adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesülni, pedagógiai szakszolgálathoz fordulni segítségért.

A gyermeknek joga, hogy családja anyagi helyzetétől függően kedvezményes étkezésben részesüljön.

A gyermek joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. A védőnők esetenkénti tisztasági szemlét végeznek a gyermekek körében.

Vallási, világnézeti vagy nemzeti önazonosságát tiszteletben tartjuk.

A gyermek cselekvési szabadságát, családi élethez való jogát az óvoda nem korlátozhatja, de a gyermek e jogának gyakorlása közben nem veszélyeztetheti saját, illetve társai, az óvoda alkalmazottainak egészségét, testi épségét. Nem akadályozhatja viselkedésével a többiek művelődéshez, fejlődéséhez való jogát.

Életkorának és fejlettségének megfelelően a napirendben és a házirendben megfogalmazottak szerint vegyen részt saját környezetének és az általa használt játékok, eszközök rendben tartásában.

A gyermekek védelme és biztonsága, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében az óvoda együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve egyéb szakszolgálatokkal.

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot az óvoda gyermekvédelmi felelőse és az óvodavezető látja el. A gyermekvédelmi felelős neve a faliújságokon és az óvoda honlapján kiírva megtalálható.

Az óvodás gyermeket az alapvető emberi jogok megilletik /kivéve a választási jogot/. Ezen jogoknak a pedagógiai munkán keresztül érvényesülniük kell.

Az intézményvezető felelős:

a) Az  intézményben a gyermeki jogok érvényesülésének ellenőrzéséért, jogsérelem esetén a megfelelő intézkedések meghozataláért,

b) a gyermeki jogok érvényesülésének féléves és nevelési év végi nevelési értekezleten történő értékeléséért, a szülői közösség azon jogának érvényesüléséért, hogy a gyermeki jogok érvényesülésének megfigyelésével kapcsolatos észrevételeiket a nevelőtestületi értekezleten előterjesszék, és a fenntartóhoz továbbítsák.

5.2. A szülők jogai

• A szülőt megilleti a nevelési - oktatási intézmény szabad választásának joga.
• Kérje gyermeke felvételét az óvodába.
• Joga, hogy megismerje az intézmény helyi pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, és tájékoztatást kapjon az ezekben foglaltakról. Ezek a dokumentumok az óvodavezetőnél vagy az óvodatitkárnál megtekinthetők, az óvoda honlapján olvashatók. A házirend a hirdetőtáblán megtekinthető, valamint az óvodába lépéskor minden szülő kap egy példányt.
• Saját gyermeke fejlődéséről részletes és érdemi tájékoztatást, a gyermek neveléséhez tanácsokat kapjon; ezért az óvoda fogadóórát szervez, illetve a szülő megkeresheti az óvodapedagógust az óvodai munka zavarása nélkül.
• Gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét.
• Kezdeményezze a Szülői Szervezet létrehozását, munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában, mint választó, és mint megválasztható személy részt vegyen, figyelemmel kísérje a gyermeki jogok érvényesülését és a pedagógiai munka eredményességét. Ügymenete az óvoda SZMSZ-ben található.
• Írásbeli javaslatát, panaszát az óvoda vezetője, a nevelőtestület, a Szülői közösség, az óvodapedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül, érdemi választ kapjon. Az erre vonatkozó ügymenetet a Panaszkezelési Szabályzat tartalmazza, mely a mellékletben található.
• Az óvoda által meghatározott feltételek mellett választhat a nem kötelező szolgáltatások közül.
• A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvodavezetőtől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.
• Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjeként gyermeke óvodába járatásához - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - anyagi támogatást kapjon.
• Személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.
• Az oktatási jogok biztosához forduljon.
• A gyermekek adatainak védelmét az óvoda köteles biztosítani.

5.3. A szülők kötelességei

• Biztosítsa gyermeke zavartalan és rendszeres óvodába járását, az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra való felkészítő foglalkozásokon való részvételét.
• Három éves kortól biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá hat éves kortól tankötelezettségének teljesítését
• Gondoskodjon a gyermeke testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, megtegyen minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért.
• Kísérje figyelemmel és a tőle elvárható módon segítse gyermeke fejlődését, közösségbe való beilleszkedését és a közösségi élet szabályainak elsajátítását.
• Rendszeresen tartson kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre az együttnevelés érdekében a szükséges tájékoztatást adja meg.
• Gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a gyermekével foglalkozó óvodapedagógusok kezdeményezésére, a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a település jegyzője, ill. a kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására.
• Megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítésében.
• Elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.
• Megtartsa az óvoda helységei és az óvodához tartozó területek használati rendjét.
• Erkölcsi és anyagi felelősséggel tartozik az óvodában okozott kárért.
• Tartsa tiszteletben az óvoda dolgozóinak emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk.
• Minden gyermeket a szeretet, védelem és jogainak betartása illeti meg, amelyet egy szülő sem sérthet meg!

6. A jutalmazás, fegyelmezés

Az óvoda dolgozói a gyermekek teljesítményének értékelésére kizárólag pedagógiai módszereket alkalmazhatnak:

• szóbeli dicséret
• szóbeli figyelmeztetés

7. Védő - óvó előírások

7.1. A gyermekek érkezésének és távozásának rendje

• Az óvodás korú gyermekek a teljes nyitva tartás idejében jogosultak az óvodában tartózkodni.
• A gyermekeknek a nyitás kezdetétől folyamatosan, de lehetőség szerint a csoportok heti és napirendjének zavartalansága, valamint nevelőmunka eredményessége érdekében 8³⁰óráig célszerű beérkezniük saját csoportjukba.
• A gyermekek csak felnőtt kísérettel jöhetnek, ill. távozhatnak az óvodába /óból, melyről a szülőnek kell gondoskodnia. Amennyiben testvér, vagy más ismerős (min. 14 éves kortól) viszi el a gyereket, úgy kérjük írásban jelezni a csoportos óvónőknek.
• A gyermek a nap folyamán az óvodapedagógussal való egyeztetés alapján vihető el. A szülők tartsák tiszteletben a csoport napirendjét és az óvodai élet megzavarása nélkül vigyék el a gyerekeket.
• Érkezéskor a gyermekeket minden esetben kísérjék be az óvodába és az óvodapedagógusnak, (dajkának) szíveskedjenek átadni . A délutáni udvari élet esetén kérjük, hogy a szülő menjen oda a pedagógushoz, vegye át gyermekét, a továbbiakban már a gyermek testi épségéért a felelősség a szülőt terheli az épületben és az udvaron is. Kérjük a szülőket, hogy a balesetek elkerülése érdekében gyermekük átvétele után az óvoda udvarát játszótéri tevékenységre ne használják.
• Az óvoda kapuján vagy bejárati ajtaján a gyermekeket egyedül ne engedjék be és ki sem.
• A gyermekek érdekében kérjük a bejárati ajtót és a kertkaput minden esetben szíveskedjenek becsukni. A kallantyút, kapunyitó gombot, illetve kódot csak a felnőttek használják. A gyermekek védelme érdekében ne tanítsák meg a bejárati ajtó/kapu nyitásának/zárásának módját, a bejárati ajtó, kapu zárának használata valamennyi dolgozó és szülő feladata.
• Amennyiben a család önhibáján kívül nem tud a gyermek hazaviteléről a zárás idejéig gondoskodni, az óvónő köteles a gyermeket a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat segítségével az otthonába juttatni, - a szülőknek, illetékes hozzátartozóknak átadni.
• Idegenek kíséret nélkül nem tartózkodhatnak az óvodában.
• Gyermekeikkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a tevékenységeikkel együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát az óvodai nevelési év megkezdésekor, illetve szükség szerint (kirándulások és egyéb programok, új gyermek érkezését követően, udvarra menetel előtt, stb.) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetjük. Kérjük a szülőket a szabályok közös betartatására.
• A balesetek megelőzése érdekében kérjük, hogy gyermekeik ne viseljenek a mindennapokban ékszert, / gyűrű, lánc, karkötő, lógós fülbevaló /, mert balesetveszélyes, elvesztéséért, rongálódásáért felelősséget nem vállalunk, vagy olyan ruhadarabot, amely balesetveszélyes helyzeteket teremthet. A gyermekek által viselt szemüveg állapotáért felelősséget nem tudunk vállalni. Az óvodai neveléshez nem szükséges eszközök behozatalát lehetőség szerint kérjük mellőzni.  Amennyiben erre sor kerül, fontosnak tartjuk és kérjük bejelenteni, vagy átadni a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógusnak.
• A gyermekek gyógyszert, pénzt, tűzgyújtó eszközöket, vágó-szúró eszközöket az óvodába nem hozhatnak.
• A szülők gyermekeik részére az ún. -befogadás-beszoktatás- ideje alatt személyes holmit, tárgyat behozhatnak az óvónőkkel történő egyeztetés után.
• Az óvodába behozott játékeszközök, tárgyak eltűnése esetén az intézményt kárfelelősség és kártérítés nem terheli.
• A gyermekek biztonságuk érdekében az óvodában tartózkodásuk ideje alatt végig pedagógus felügyelete alatt állnak.
• Az óvodai élet során a gyermekek csak felnőtt kísérettel mehetnek az udvarra.
• Óvodán kívüli tevékenység (élményszerzés, séta, színház), a szülők engedélyével vehetnek részt, a gyermekeket.
• Óvodánkba járó gyermekek csak az óvodapedagógusok felügyeletével használhatják az óvoda helyiségeit, udvarát és felszereléseit.
• A szülők az óvoda kiszolgáló helyiségeit nem használhatják (konyha, mosogató, mosó és szárító helyiség, felnőtt öltöző).
• Válás, különélés esetén a szülői felügyeleti jog mindaddig fennáll, míg erről hatósági/bírósági határozat máshogy nem rendelkezik, mindkét szülőnek kiadható a gyermek.

7.2. Gyermekek ruházata az óvodában

• Az óvodába gyermekeiket tisztán, egészségesen és gondozottan hozzák be szüleik.
• A ruházatot jellemezze praktikusság, kényelem, tisztaság, figyelembe véve az időjárás változásait.
• A gyermeknek mindig legyen váltóruhája minden ruhaneműből (fehérneműből több darab is lehet) és kényelmes váltócipője. Váltócipő a csoportszobai tartózkodáshoz jól szellőző, megfelelő lábtartást biztosító lábbeli (a papucs balesetveszélyes, használata tilos)
• Testnevelés foglalkozáshoz kényelmes ruha (rövidnadrág, póló, erre az alkalomra használt zokni, tornacipő)
• Kérjük a ruhadarabokat, de különösen a cipőket megkülönböztető jelzéssel ellátni az esetleges cserék elkerülése végett.
• A szűkös tárolási lehetőségek miatt, csak a legszükségesebb ruhaneműket tudjuk elhelyezni, kérjük, vigyázzanak egymás személyes tárgyaira, a gyerekeket is erre neveljük.
• Ünnepélyek alkalmával a gyermekek ruházata legyen az alkalomhoz illő.
• A testápoláshoz szükséges személyes tárgyak (fésű, fogkefe) tisztántartásáról az óvoda dolgozói, cseréjük biztosításáról pedig az óvodapedagógusok jelzései alapján a szülők gondoskodnak

7.3. A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok

• Intézményünk működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani.
• A gyermekek óvodába lépésekor - a jelentkezés során - a szülőnek tájékoztatást kell adnia gyermeke rejtett betegsége felől. Amennyiben ez később jut az érintett óvodapedagógus tudomására, élhetünk az orvosi, pszichológusi kivizsgálás indítványozásával.
• Az óvodában csak teljesen egészséges gyermek tartózkodhat, illetve olyan gyermek, akinek óvodában tartózkodását orvos engedélyezte. Amennyiben a gyermeket betegen hozzák óvodába, az óvodapedagógus kötelessége a gyermek átvételének megtagadása.
• Láz, hányás, hasmenés esetén az óvodapedagógus megkezdi a láz csillapítását, illetve a folyadék pótlását, és haladéktalanul értesíti a szülőt, hogy mielőbb vigye el a gyereket az óvodából. Ezután a szülő gondoskodik az orvos felkereséséről. Ilyen esetben a gyermek csak orvosi igazolással jöhet újra óvodába.
• A szülő köteles tájékoztatni az óvodát, ha gyermeke allergiás ételre, gyógyszerre, más egyébre, vagy olyan betegsége van a gyermeknek, amely fokozott figyelmet igényel (pl. cukorbetegség), hogy szükség esetén az óvoda dolgozói minél hamarabb intézkedni tudjanak.
• Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásig nem látogathatja.
• Intézményünkben gyógyszert vagy egyéb készítményt nem szedhetnek a gyerekek, kivételt képeznek a gyerekek életmentő gyógyszerei és a krónikus betegség esetén a szakorvosi meghatalmazás alapján az előre behozott, a gyerekek nevére szóló egyedi készítmények.
• Betegség után a gyermek csak orvosi igazolással vehető vissza a közösségbe. Igazolás hiányában a gyermek nem látogathatja az óvodát.
• Baleset vagy a nap folyamán jelentkező betegség esetén az óvodapedagógus teendője a gyermek elsősegélynyújtásban való részesítése az orvos vagy a szülő megérkezéséig. A szülőnek történt átadást követően a további ellátás a szülő feladata.
• Az óvodában történő baleset esetén a gyermeket elsősegélyben részesítjük.
• Ha úgy ítéljük meg, hogy további orvosi ellátásra van szüksége, orvost, mentőt hívunk, értesítjük a szülőket. Baleseti jegyzőkönyvet veszünk fel, amit megküldünk a jogszabályban rögzítetteknek. (munkavédelmi felügyeletnek, a szülőnek, a fenntartónak, és 1 példányt irattárba kell helyezni.)
• Fertőző betegség (bárányhimlő, skarlát, rubeola stb.) vagy élősködő (pl. tetű) jelentkezése esetén a szülőnek bejelentési kötelezettsége van a további megbetegedések elkerülése érdekében szükséges preventív intézkedések miatt (Fokozott elővigyázatosság, fertőtlenítés, védőoltás).  Az óvoda a gyermek fejtetvessége esetén - az aktuális egészségvédelmi rendelkezések alapján jár el. Az esetet jelzi a védőnői szolgálatnak. A védőnő tisztasági vizsgálatot végez előre bejelentett időpontban, szükség szerint az óvoda kérésére is. Az óvodás gyermeket meghatározott időpontban a védőnő kérésére szülő kíséri a gyermekorvosi rendelőbe státuszvizsgálatra.
• Kérjük a szülők munkahelyi és lakáscímét, valamint telefonszámát, annak változásait szíveskedjenek bejelenteni a csoportos óvodapedagógusoknak, hogy baleset, vagy betegség estén azonnal értesítést tudjunk küldeni.

7.4. Az egészséges, biztonságos környezet biztosításának szabályai

• Kérjük, ne hozzanak olyan eszközt az óvodába, mely balesetet okozhat.
• Kérjük a szülőket, gyermekeik ruházatát ellenőrizzék. Semmilyen veszélyes tárgy (szúró, vágó, éles eszköz) ne maradjon a zsebükben.
•  Az óvodán kívüli programok lebonyolításához a gyermekek életkorának és létszámának megfelelő számú felnőtt kísérő szükséges. A gyermekek az óvoda területéről az óvodai nevelés idejében csak szülői beleegyezéssel mehetnek ki. A gyermekcsoport intézményen kívüli kísérése esetén legalább három óvodai alkalmazottat kell biztosítani.
• A nevelési intézményben a gyermekeket biztonságban és egészséges környezetben neveljük. Az óvoda napirendjét a gyermekek életkorának megfelelően alakítjuk ki (játékidő, levegőztetés, pihenőidő, étkezés, testmozgás).
• A gyermek az intézmény eszközeit (játékok, fejlesztőeszközök), berendezéseit (bútorok, magnó) ingyenesen, de rendeltetésszerűen használhatja, arra vigyáznia kell.
• Az óvoda bejárata napközben 8³⁰ -12³⁰ -ig., és 13-15 óráig zárva van.

Ezen kívüli időszakban is ügyelni kell arra, hogy a gyermekek az ajtót ne tudják kinyitni (biztonsági kallantyú használata!).

8. A gyermekek távolmaradásával kapcsolatos szabályok

8.1.  A mulasztások igazolásának rendje

Az óvodai foglalkozásokról való mulasztást igazolni kell.

A mulasztást az óvodapedagógus a mulasztási naplóba bejegyzi és nyilvántartja.

Az előre tudható - pl. családi ok miatti - távolmaradást a szülő előzetes kérésére az óvodapedagógus igazolja. Előre nem tudható mulasztás esetén a szülőnek - lehetőség szerint a mulasztás első napján - értesítenie kell az óvodát a mulasztás okáról és várható időtartamáról. A gyermek mulasztását a szülő a mulasztást követő első napon a gyermek óvodába érkezésekor köteles igazolni:

• betegség esetén orvosi igazolással,
• egyéb esetben, szóban az óvodapedagógusnak, aki ezt a mulasztási naplóba rögzíti.

Három napot meghaladó - előre be nem jelentett - mulasztás esetén, valamint az óvodába járás megkezdésekor a gyermek csak orvos által kiállított (-közösségbe mehet-) igazolással látogathatja az óvodát.

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

• a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába,
• a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
• a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

A mulasztás igazolatlan, ha azt a szülő nem, vagy nem a Házirendben meghatározottak szerint igazolja.

A mulasztás igazolatlan akkor is, ha a szülő a gyermek előre be nem jelentett, három napot meghaladó mulasztását nem orvossal igazoltatja.

8.2. Az igazolatlan mulasztás következményeinek meghatározása

a) Ha a távolmaradást a szülő nem igazolja, a mulasztás igazolatlan.

b) Ha a gyermek tankötelesként vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006.(XII.23.) foglaltakkal összhangban - értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, továbbá a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat.

c) Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult, a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia.

d) Az első igazolatlan mulasztást követően az óvodavezetője írásban tájékoztatja a szülőket az igazolatlan mulasztások következményeire.

Az óvoda vezetője - a kifizetés esedékességét megelőzően - a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló jogszabályban meghatározott időpontban és időtartamra vonatkozóan - tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodából mulasztott, egyidejűleg arról, hogy a mulasztott napok száma együttesen meghaladja az óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, illetve arról, hogy a mulasztott napok száma nem érte el a fenti mértéket.

További igazolatlan mulasztás esetén - ha annak jogi feltételei fennállnak - az óvodavezető az intézményi jogviszonyt megszünteti.

8.3.  A szülőket terhelő fizetési kötelezettségek

1. Az óvodai nevelés - oktatás és a kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele a gyermekek számára ingyenes.

2. Térítési díjat kell fizetni az étkezésért.

3. Az étkezés befizetés rendje:

A befizetésnek módja helyi befizetéssel lehetséges az óvodatitkárnál az általa kijelölt napokon.

A havi térítési díj összege a hivatalos munkanapok száma alapján kerül megállapításra.

Az étkezések befizetése előre történik.

A gyermek következő napi étkezésének lemondása reggel 8³⁰-ig lehetséges. Amennyiben a gyermekbetegség után megkezdi az óvodát, ezt előző nap 8³⁰-ig kell jelezni.

A hiányzások lejelentése történhet telefonon, vagy személyesen az óvodatitkárnál:

A központi épületben a 06 23 452 375 számon.

A lejelentés 24-órás eltolódással lép hatályba, és a következő havi befizetésnél írható jóvá. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt.

8.4. Étkezési támogatás igénybevételének lehetősége

a) Szociális helyzettől függően, vagy tartós betegség  esetén, lehetőség van térítési kedvezmény megállapításához, melynek igénylésére a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályán kért és kapott nyomtatvány kitöltésével nyílik lehetőség. A térítési kedvezmény mértékét a fenntartó állapítja meg.

b) Három vagy több gyermek esetén a szülő, nyilatkozata alapján, térítési kedvezményre jogosult.

c) Az ingyenes étkezést törvény szerint azon családok gyermekei vehetik igénybe, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. Az erre vonatkozó kérelmet az óvodavezetőnek illetőleg a jegyzőnek kell benyújtani.

A megfelelő nyomtatványok kitöltése, és igazolások benyújtása után a kérelmet a fenntartó elbírálja, majd döntéséről az óvodavezetőt határozatban értesíti.

8.5. A gyermekek étkeztetése az óvodában

A gyermekek napi háromszori, az életkori sajátosságoknak megfelelő tartalmú étkezését az óvoda, térítési díj ellenében biztosítja.

A térítési díj 50%-os kedvezménye a három vagy több gyermekes családoknak alanyi jogon jár.

Lehetőséget biztosítunk orvosilag igazolt étel allergia fennállása esetén egyedi étkezésre.

A gyermekek napi háromszori étkezésének megszervezése az óvoda feladata, mely élelmiszerekből az ételmintát kötelesek vagyunk 48 órán át megőrizni (ANTSZ), kivétel: születésnapi, névnapi kínálás, kirándulások alkalmával kiegészítő hideg ennivaló, az egész csoport számára vitamin pótlására szolgáló plusz gyümölcs, zöldség.

A reggeli 9⁰⁰óráig tart. Ebéd: 12⁰⁰- 12³⁰ Uzsonna: 15⁰⁰- órakor kerül elfogyasztásra.

Az intézmény területéről ételt, vagy élelmiszert kivinni tilos!

A táplálkozással kapcsolatos egészségvédelem:

A gyermekek névnapi és születésnapi köszöntését elsősorban a kereskedelemben kapható, bevizsgált aprósütemények felhasználásával ajánlott megszervezni.  Az óvodába csokoládét, édességeket, üdítőket, szörpöket az ünnepi alkalmak kivételével behozni nem szabad. A túlzott cukorka és cukros üdítők fogyasztását kerüljük! Az óvoda területén a gyermekek egyéni nassoltatása szükségtelen, a többi gyermek számára zavaró, valamint az óvoda tisztán tartását is zavarja.

9. Az óvodai elhelyezés megszűnésének esetei, eljárási rendje

Megszűnik az óvodai elhelyezés ( jogszabály eltérő rendelkezése hiányában), ha

• A gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján; (ebben az esetben a gyermek kimaradását a szülőnek be kell jelentenie jelezve, hogy gyermeke melyik óvodába távozik).
• Amennyiben a szülő a gyermeket másik óvodába kívánja elvinni (és a gyermek 5 éves korú), akkor az átvevő óvoda igazolását az átvételről be kell mutatni. Visszajelzés hiányában értesítenünk kell a jegyzőt.

A szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon.

A jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására,

Az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető - a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után - megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján.

A gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján;

A gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti.

Megszűnik az óvodai elhelyezés - a közoktatási törvény 74. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével -, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul tíznél több napot van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.

A gyermek óvodai jogviszonyának megszűnéséről az óvodaírásban értesíti a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzatot.

10. A beiskolázás óvodai feladatainak szabályai

Az iskolaköteles korú gyermekek fejlettségéről a gyermek óvodapedagógusai, az óvoda logopédusa és pszichológusa egyeztetnek, majd erről tájékoztatják a szülőket. Az óvodai szakvéleményeket minden év márciusában az óvoda vezetője készíti el. A szülők az óvodapedagógustól vehetik át a szakvélemény egy példányát, amit az iskolai beiratkozáshoz magukkal visznek.

Amennyiben a tanköteles korú gyermek iskolaérettsége kétséges vagy vitatott, az óvoda pszichológusa iskolaérettségi tesztet végeztet a gyermekkel (a szülők beleegyezésével). Ezután az óvodavezető a szülővel és az óvodapedagógusokkal egyeztetve dönt az óvodai szakvélemény kiadásáról, illetve a gyermek óvodában maradásáról, vagy kezdeményezi a nevelési tanácsadó (sajátos nevelési igényű gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság) véleményének kikérését.

11. A gyermekek fejlődésének nyomon követése

A csoportban dolgozó óvodapedagógusok a gyermekekről egyéni ­fejlődési naplót vezetnek, mely tájékoztatásul szolgál a gyermek fejlődéséről. A fejlődési napló vezetését az óvodapedagógusok az óvodába lépéskor kezdik meg és iskolába kerülésig folyamatosan vezetik.

Rögzítik a gyermek: értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét félévenként. Továbbá a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat. Az eredmények megítélésében és az intézkedések meghatározásában a csoport óvodapedagógusait szükség szerint a szakszolgálat munkatársai (logopédus, pszichológus) segítik, annak érdekében, hogy a gyermek állapotának és személyes adottságának megfelelő ellátásban részesülhessen.

Szükség szerint a tapasztalatokat a csoportos óvónő megosztja a szülővel, a szülő számára módszertani tanácsot ad a fejlesztéshez, szakkönyvet ajánl.

Indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét.

A szakszolgálati javaslat bemutatásától kezdődően a gyermek a délelőtti időszakban a javaslatban foglaltaknak megfelelő fejlesztésben részesül.

11.1. Az intézmény tájékoztatási kötelezettségének módja, formái

• Szülői értekezlet az új gyermekek szüleinek év kezdéskor
• Csoport szülői értekezletek évente kétszer
• Fogadóórák előre egyeztetett időpontban
• Nyílt nap az óvodába járó gyermekek szülei részére
• Az óvodapedagógussal való rövid eseti megbeszélések
• Eseti megbeszélések a pedagógiai munkát segítő szakemberrel

11.2.  Szolgáltatásaink

• A gyerekek óvodai nevelése, a gyerekek napközbeni ellátása
• Óvodai foglalkozások
• Logopédiai, diszlexia megelőző foglalkozások
• Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozás
• A gyerekek rendszeres védőnői vizsgálata
• Az óvoda létesítményeinek és eszközeinek használata a fenti szolgáltatások igénybevételéhez

12. Szülők az óvodában

12.1. A család és az óvoda közös nevelési elveinek kialakítása

Az óvodánkba járó gyermekeket arra neveljük, hogy tanulják meg tisztelni a felnőtteket, szeressék és fogadják el társaik egyéniségét, különbözőségeit, tudják kifejezni magukat, de legyenek képesek alkalmazkodni is. Az egymás közötti konfliktusokat ne durvasággal, erőszakoskodással, árulkodással oldják meg. E törekvésünk sikerességének érdekében kérjük, hogy otthon is ezeket az elveket erősítsék a gyermekekben! Mellőzzék a gyermekek előtt az indulatos, negatív megjegyzéseket mások gyermekére, annak származására, fejlettségére, az óvodára, az ott dolgozó felnőttekre, és kerüljék gyermekeik verekedésre való biztatását még abban az esetben is, ha a gyermeket sérelem érte.

12.1. Kapcsolattartás, együttműködés az óvoda pedagógusaival

Az együttműködésre alkalmas fórumok:

• Szülői értekezletek (évente legalább két alkalommal)
• Vásárok (Adventi, Tavaszi minden évben)
• Nyílt nap a szülők számára
• Fogadóórák (óvodapedagógusi, óvodavezetői, logopédusi)
• Az előző pontban felsorolt szakemberekkel való rövid, esetenkénti megbeszélések
• Ismerkedési napok az új gyermekeknek (szülőkkel együtt)

A gyermekükkel kapcsolatban információt, tájékoztatást csak a gyermek saját óvodapedagógusától, a pedagógiai munkát segítő szakemberektől, logopédustól, és az óvodavezetőtől kérjenek!

Kérjük a szülőket, hogy a gyerekekkel kapcsolatos, esetleg magánjellegű beszélgetésekre az óvodapedagógusok figyelmét munkája közben hosszabb időre ne vonják el a gyerekcsoporttól, mert ez könnyen balesetet idézhet elő, és zavarhatja a nevelés folyamatát.

Bármilyen probléma, panasz esetén a Panaszkezelési Szabályzat ügymenete az irányadó, mely a melléklet része.

13. A fakultatív szolgáltatások szervezése

Az óvoda az indítani kívánt szolgáltatásokról a szülőket minden év elején tájékoztatja.

A fakultatív programok választásáról a szülők döntenek. A szülő év elején (október 1-ig.) írásban nyilatkozik arról, hogy mire szeretné gyermekét járatni. A foglalkozásokat az erre kijelölt helyen, az óvoda tornatermében, logopédiai foglalkoztatóban és a csoportszobákban szervezzük. A térítési díjat a szolgáltatás nyújtója szedi be, a befizetésekről nyugtát köteles adni.

Az óvoda vezetője a szolgáltatást nyújtóval szerződést köt, melyben meghatározásra kerülnek a következők:

• A szolgáltatás nyújtásának időpontja.
• A szolgáltatásban részt vevő gyermekek biztonságáért, testi épségéért a szolgáltatást nyújtó felel.
• Gondoskodik továbbá a gyermekek szüleihez, csoportjába történő visszakíséréséről, szükség esetén a gyermek átöltöztetéséről.
• A szolgáltatást végző külső személy a gyermekeket az óvoda épületéből nem viheti ki, kivéve, ha erről a szülő írásban másként rendelkezik.
• A szolgáltatás nyújtója köteles félévente tájékoztatást adni a gyermekek fejlődéséről a szülők számára.
• Az óvodavezető rendszeresen ellenőrzi a szolgáltatások színvonalát.

A szülő év elején egy nevelési évre érvényes nyilatkozatot ad arról, hogy gyermeke részt vehet-e az óvoda által szervezett külső (kirándulások) és belső (színházi, kulturális rendezvények, néptánc, együttesek) programokon. Aláírásával egyben ezek  költségeit is vállalja. Amennyiben a szülő nem engedélyezi gyermeke részvételét, úgy a programok ideje alatt a gyermek felügyeletéről az óvoda gondoskodik.

13.1. A fakultatív hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározása

Az óvodában a bejegyzett egyházak területileg illetékes szervei - az óvoda nevelő tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A gyermek hit- és vallásoktatáson való részvételről a szülő írásban tájékoztatja az óvodát.

Az oktatás idejéről és helyéről az illetékes egyházi személy és az óvoda vezetője állapodik meg oly módon, hogy a megállapodás biztosítsa mind a gyermekek részvételét a hit- és vallásoktatáson, mind az óvodai nevelés zavartalanságát.

14.  Egyéb rendelkezések

• Az óvodában tartott nem óvodai szervezésű rendezvények lebonyolítását az óvoda vezetője engedélyezheti.
• Intézményünkben a tűz és bombariadó esetén szükséges intézkedéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat, és a tűzvédelmi terv tartalmazza.
• A konyhákban és mosdóhelyiségekben - egészségügyi szempontból - csak az óvoda dolgozói  tartózkodhatnak!
• A gyermekeket felügyelet nélkül hagyni szigorúan tilos!
• Az óvoda működése során az illetékes szakhatóságok (ÁNTSZ, munkavédelmi szakhatóság, tűzvédelmi szakhatóság) által meghatározott szabályokat be kell tartani.
• Baleset, tűz és bombariadó esetén a tűzriadó tervben meghatározott menekülési útvonalon hagyják el a gyerekek és a felnőttek az intézmény épületét.
• Az intézmény dolgozóira vonatkozó védő - óvó előírásokat az SZMSZ tartalmazza.
• Az óvoda területére állatokat behozni nem lehet!
• Az óvoda egész területén, és annak öt méteres körzetében a dohányzás szigorúan tilos!

15.  A gyermekek nagyobb csoportjának meghatározása

Nagyobb csoport lehet:

• Az azonos életkorú gyermekek csoportja.
• Azonos csoportba járó gyermekek csoportja, életkortól függetlenül.

A Házirend hatálya és nyilvánossága

A Házirend jogszabályi háttere

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

1997. évi XXXI. tv. a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról

22/ 2013.(III.22) EMMI rendelet

A köznevelési törvény 25.§ (2) bekezdés, valamint a 20/2012, (VIII.31.) EMMI rendelet 5.§ (1) alapján a Szivárvány Óvoda megalkotta házirendjét.

A házirend hatálya:

A házirend a kihirdetés napján lép hatályba, amikor elhelyezésre kerül az

SZMSZ-ben az intézményi dokumentumok nyilvánosságáról szóló részben meghatározott helyen.

A házirend hatálya kiterjed az intézmény valamennyi óvodás kisgyermekére és szüleikre, továbbá az intézmény valamennyi alkalmazottjára a székhelyen.

A házirendben foglaltak betartásáért felelősek

• az óvoda pedagógusai és egyéb alkalmazottai,
• az óvodába járó gyermekek szülei.

A házirend az óvodával szerződésben álló vagy az óvoda területén jogszerűen tartózkodó más személyekre is megfelelően irányadó.

A házirend megtekinthető az óvodatitkárnál, a vezetői szobában, és az óvoda honlapján.

Az óvoda minden dolgozója köteles ismerni, betartani és betartatni a házirend szabályait.

A Házirend elfogadásának és módosításának szabályai

A Házirend tervezetét az óvodapedagógusok javaslatainak figyelembevételével az óvoda vezetője készíti el.

A Házirend elfogadása előtt az óvoda vezetője beszerzi a Szülői Szervezet véleményét a tervezetről. A Házirendet a nevelőtestület fogadja el.

A Házirend módosítását - bármely óvodapedagógus, szülő javaslatára, ha azzal egyetért - kezdeményezheti az óvoda vezetője, a nevelőtestület vagy a Szülői Szervezet.

A Házirend módosítását a fent leírt módon kell végrehajtani.

Záró rendelkezés

Ez a Házirend a nevelőtestületi jóváhagyás napjától érvényes.

Záradékok

A Házirendet a Budakeszi Óvoda Szülői Szervezete véleményezte és elfogadásra javasolta.

Budakeszi, 2015. április 30.

----------

a Szülői Szervezet elnöke

A Házirendet az Óvoda nevelőtestülete a 2015. április  16 - án tartott értekezletén elfogadta.

Budakeszi, 2015. április 30..

----------.

óvodavezető

1. számú melléklet

Szivárvány Óvoda

2092 Budakeszi

Fő utca 268.

2015/2016-as nevelési évben:

A Szivárvány Óvoda vezetője: Ligetiné Komáromi Gabriella

Óvodavezető helyettes: Bokor Józsefné

Gyermekvédelmi felelős: Tahinné Cseh Kitti

Az óvoda gyermekorvosa: dr. Nazim Tan (06/23/451-192)

Az óvoda gyermekfogorvosa: dr. Rajnai Judit (06/23/453-936)

Az óvoda védőnője: Garamvölgyi Virág (06/23/451-919)

Fogadó óráik előre egyeztetett időpontban.

Az óvoda alapítványának neve: Budakeszi Szivárvány Alapítvány

Az alapítvány számlaszáma: 1174 2348 - 2001 1844

Az alapítvány adószáma: 18692976 - 1 - 13

2. számú melléklet

1. Általános rész

1.1. Bevezetés

Az óvoda a partnerek panaszainak egységes szabályok szerint történő, átlátható, hatékony kezelése és kivizsgálása érdekében elkészítette a panaszkezelés módjáról szóló szabályzatát.

1.2. A szabályzat célja

A panaszkezelési szabályzat célja, hogy referencia intézményi partnereink elégedettsége és igényeinek magasabb szintű kielégítése érdekében a fontos visszajelzéseket tartalmazó panaszok kezelésének, kivizsgálásának, nyilvántartásának és értékelésének rendje szerves részévé váljon a referencia intézményi tevékenységeknek, az intézményi folyamatoknak.

1.3. Alapelvek

Intézményi gyakorlatunk alapkövetelménye partnereink felvetéseinek gyors kivizsgálása és a feltárt hibák orvoslása. A beérkezett észrevételeket elemezzük, és ennek eredményeit felhasználjuk szolgáltatásaink továbbfejlesztéséhez. A panaszokat és a panaszosokat megkülönböztetés nélkül, egyenlően, azonos eljárások keretében és szabályok szerint kezeljük. A panaszkezelésnek gyorsnak, tisztességesnek és érdeminek kell lennie, amelynek során fel kell tárni a panasz okát, indokát és ezt követően a panaszt minél előbb orvosolni kell.

2. A panaszkezelés menete

2.1. A panasz bejelentése

2.2. A panasz kivizsgálása és megválaszolása

A szóbeli panaszt az óvoda (az óvodavezető, hiányzása esetén a helyettes, a Közalkalmazotti Tanács vezetője és a problémában érintett dolgozó) haladéktalanul megvizsgálja és a lehető legrövidebb időn belül orvosolja. Ha a partner a panasz kezelésével nem ért egyet vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, az óvoda a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak másolati példányát személyesen közölt szóbeli panasz esetén a partnernek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén megküldi. Egyéb szóbeli panasz esetén, az írásbeli panaszra vonatkozó szabályok szerint járunk el.

Írásbeli panasz esetén azt érdemben megvizsgáljuk és a panasszal kapcsolatos álláspontunkat, az érdemi döntést/intézkedést pontos indoklással ellátva a panasz közlését követő 15 napon belül írásban megküldjük a partner részére. Igény esetén a kivizsgálás eredményéről telefonon vagy emailben is értesítést küldünk.

3. Panasznyilvántartás

3.1. A partnerek panaszairól és az azok megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezetünk, amely az alábbi adatokat tartalmazza:

• a panaszos (intézmény/személy) adatait
• a panasz leírását, tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését
• a panasz benyújtásának időpontját és módját
• a panasz orvoslására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indoklását
• a panaszügy intézéséért, illetve az intézkedés végrehajtásáért felelős személy(ek) megnevezését, valamint az intézkedés teljesítésének és a panasz lezárásának határidejét
• a kivizsgálás során beszerzett információkat és esetleges szakvéleményt
• a panaszban megjelölt igényről való döntést

4. A panaszkezelés folyamata

• A panasz benyújtása
• Regisztráció
• Kivizsgálás
• Döntés, válasz
• Elemzés
  • a panasz megválaszolásának időpontját és módját
  • a panaszkezelés elemzéséhez és fejlesztéséhez kapcsolódó egyéb információkat (pl. panasz oka, gyakorisága)

4.1. Írásbeli panaszok

Az írásbeli panaszokat -beleértve a személyes megjelenés során előadott panaszt - a panaszról készült jegyzőkönyvet is továbbá az azokra adott válaszokat három évig archiváljuk, ezt követően az adathordozókat (okiratokat) selejtezzük. A panaszügyi nyilvántartásban rögzített személyes adatok kizárólag a panasz regisztrálásának és elbírálásának célját szolgálják. Felkészülünk a regisztrációjára és megkezdődik a panasz kivizsgálása, a hiányzó információk, szakvélemények stb. beszerzése.

Amennyiben valamennyi fontos információ rendelkezésre áll, a vizsgálati szakasz lezárul és sor kerül a döntéshozatalra.

A döntés lehet:

• a panasz elfogadása
• panasz részbeni elfogadása
• panasz elutasítása

A döntéshozatalt a válasz elkészítése és megküldése követi írásos formában (írásban, faxon, e-mailben). Óvodánk kiemelt figyelmet fordít a minőségi panaszkezelés biztosítására, ezért a panaszkezelési folyamat végén monitoring (elemző) tevékenységet folytat, amelynek során többek között vizsgálja:

• a panaszok átfutási idejét
• a panaszok számát
• az referencia intézményi szolgáltatásokhoz/jó gyakorlatok átadás-átvételhez kapcsolódó reklamációkat, a partnerek panaszkezelések kapcsolatos elégedettségét
• illetve egyes konkrét panaszügy vonatkozásában a partner elégedettségét.

5. Jogorvoslati lehetőségek

A panasz elutasítása esetén az óvoda a partnert írásban tájékoztatja arról, hogy panaszával milyen szervhez, hatósághoz vagy bírósághoz fordulhat.

6. Egyéb rendelkezések

A szabályzat elérhetősége:

Jelen panaszkezelési szabályzatát az óvoda honlapján (www.szivarvany.budakeszi.hu) is elérhetővé, illetve közzéteszi.

6.1. Hatálybalépés

Jelen szabályzat 2015. május 1. napjától hatályos.